A vitamin olyan szerves vegyület, amely kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlen az élő szervezet számára, viszont kellő mennyiségben az előállítására nem mindig képes, ezért tápanyag formájában kénytelen hozzájutni. A vitaminokat nem kémiai szerkezetük, hanem biokémiai aktivitásuk alapján osztályozzák, ezért egy bizonyos vitaminnak akár több, azonos hatású vegyületet is tekinthetünk, amire jó példa az A-vitamin hat változata. Van olyan vitamin, amit bizonyos feltételek mellett képes a szervezet előállítani, példa erre a D-vitamin és a napsütés kapcsolata. Van olyan anyag, amely az egyik élőlény számára vitamin, a másiknak pedig nem. Erre példa a C-vitamin, amelyet a legtöbb állat szervezete képes előállítani. Az esszenciális aminosavak, és az esszenciális zsírsavak nem számítanak vitaminnak, mert nagy mennyiségben van szükség rájuk. Mára tizenhárom darabra csökkent a tudomány által elismert vitaminok száma.
A vegyes táplálkozás általában fedezi a vitaminszükségletet, de az étrend összeállításánál nem csak arra kell törekedni, hogy a táplálék nyersanyaga vitaminban gazdag legyen, hanem figyelemmel kell lenni arra is, hogy az ételek elkészítése során – főleg a hevítés hatására – a vitaminok 10-50%-a is elbomolhat, elveszhet. Az egészséges szervezet működéséhez nemcsak vitaminokra, hanem ásványi anyagokra és nyomelemekre is szükség van.
A vitaminokat oldhatóságuk alapján két nagy csoportra oszthatjuk:
Zsírban oldódó vitaminok: A, D, E, F, K
Vízben oldódó vitaminok: C, B vitamin összes típusa A szervezet a zsírban oldódó vitaminokat képes raktározni, ezért a zsírban oldódó vitaminok túladagolása káros hatásokkal járhat. A vízben oldódó vitaminokból a felesleg naponta kiürül, ezért nem lehet őket túladagolni, viszont utánpótlásukról naponta gondoskodnunk kell.
Az összes fajta vitamint a legjobb felszívódás érdekében reggeli étkezés után vagy legkésőbb délelőtt bő folyadékkal kell bevenni.